Jövőre jöhet létre az az országos közlekedésszervező cég, melynek elsődleges feladata a különböző tömegközeledési eszközök (MÁV, Volán, HÉV, helyi buszok) menetrendjének összehangolása lenne. Ennek kapcsán egységes jegyrendszer is érkezhet - árulta el Vitézy Dávid, közlekedésért felelős államtitkár a hvg.hu-nak adott interjújában. A beszélgetés során Vitézy tisztázta az NKK megszűnésének körülményeit, illetve Budapest főpolgármesteri posztjáról is kérdezték.
A délkelet-európai építési piacra nulla növekedés, majd 2024-től zsugorodás vár, de a kelet-európai régióban sem jobbak a kilátások, 2024-ig Oroszország és Törökország piaca együttesen a 2021-es szint alatt maradhat az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) előrejelzése szerint.
A vártnál gyengébb harmadik negyedéves, minap közzétett magyar GDP-adat tükrében kedvező fejleményt közölt ma a KSH a beruházások alakulásáról, ugyanis kiderült: negyedéves alapon 1,8%-kal tovább tudtak bővülni a beruházások az építési beruházások szárnyalásának segítségével a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Emiatt a beruházások szintje már meghaladta a koronavírus-válság előtti csúcsot. Éves alapon 12,4%-os volt a beruházások ugrása az alacsony bázis mellett, és elsősorban a feldolgozóipari erős teljesítménye járult ehhez leginkább hozzá.
Lefektette a kormány az Országos Beruházás Monitoring Rendszer működésének keretrendszerét, az elektronikus adatbázis összesíti az összes olyan 10 millió forintot meghaladó, központi költségvetési, valamint európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházást, amelyet többek között állami szervezetek, önkormányzatok indítanak el - derül ki a legfrissebb közlönyből. A monitoring rendszer felállítását már februárban rendeletbe foglalta a kormány, akkor azonban még nem volt ennyire részletes keretrendszere, valamint a bejelentési kötelezettség összeghatára is jóval magasabb, 1 milliárd forint volt.
A szakmai tapasztalatok és a felmerült egyéb módosítási igények alapján 2020 januárjában módosításra került az uniós támogatásból megvalósított fejlesztések legfontosabb keretjogszabálya, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet. A 7 helyen bekövetkezett változásokról egy összefoglaló is megjelent a hivatalos pályázati oldalon, de egy további lényeges változásra is felhívjuk a figyelmet.
Már több mint egy éve épül a komáromi új Duna-híd, ahogyan arról beszámoltunk a napokban a híd pályaszerkezete elérte a szlovák oldali hídfőt, amivel befejeződött a leghosszabb szakasz tolása. A mintegy 600 méter hosszú merevítőtartóból álló építményen már 278 métert elhelyeztek. A NIF tájékoztatása szerint a teljes költéség közel 85 százalékát a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) támogatási alap finanszírozza, az összeg pedig közel a fele annak, mint amennyiből a Megyeri hidat építették még 2008-ban, méterenkénti építési költségben viszont jóval drágább mulatság lesz a komáromi építmény.
Áru- és szolgáltatás vásárlás esetén az eddig 40 millió forintról 68,655 millió forintra nőtt az az értékhatár, amely alatt nem kell közbeszerzést lefolytatnia Magyarországon a vissza nem térítendő (például uniós) támogatást elnyerő cégeknek - derül ki a Közbeszerzési törvény (Kbt.) ma hatálya lépett módosításából. Építési beruházás esetén még nagyobb a lazítás, hiszen egységesen 300 millió forintra ugrott az az értékhatár, ameddig nem kell ilyen eljárással "bajlódnia" az ajánlatkérőknek, ami a klasszikus ajánlatkérők esetén tizenkétszeres értékhatár emelés.
A kivitelezés körüli gondok számos projekt megvalósulását veszélyeztethetik, illetve jelentős csúszásokat okozhatnak, különösen a lakóingatlan-beruházások esetében. Az építőiparos cégek egyértelműen a lakásépítéseket látják a legkockázatosabb fejlesztésnek. Az OTP Jelzálogbank adatbázisában szereplő újlakás-projektek 80 százaléka már minimum egy negyedéves csúszással fog elkészülni, a kivitelezési költségek lassan az egekbe törnek, és a folyamatosan dráguló építőanyagok és emelkedő munkabérek miatt még nem is látszik a folyamat vége. A munkaerőhiányról még nem is beszéltünk, ami a problémák közül talán az egyik legsúlyosabb. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hány hónapos csúszásokat tapasztalnak a szakemberek és mekkora részt képviselnek ebben a magas árak és bérek, illetve a kapacitáshiány.
Sok, jelenleg is építés alatt álló ingatlanprojekt veszélybe kerülhet, ha a folyamatosan növő alapanyagárakra, az építőmunkások magasabb fizetési igényére és a munkaerőhiányra gondolunk. Természetesen ezek az aktuális építőipari trendek nemcsak a nagy projekteket, hanem mindenkit érintenek, aki házépítést, vagy bármilyen jellegű felújítást tervez az otthonában. A témában olyan építőipari és kivitelező vállalatokat kérdeztünk meg, akik a legtöbbet tudják arról, hogy mi is történik pontosan most a piacon és milyen spórolási módszereket alkalmaznak, hogy visszaszorítsák az egyre csak növő kiadásokat.
Megtartotta nagy év eleji ingatlanpiaci kitekintését a CBRE. A szakemberek összegeztek minden fontos információt, amit a hazai ingatlanpiacról tudni érdemes, kitérve a hozamokra, a fejlesztési költségek változására, árakra, befektetési volumenkre és arra is, hogyan növekedtek meg a kivitelezések a korábbi évekhez képest. Összefoglaltuk ezek közül a legfontosabb adatokat és azokat a következtetéseket, amik leginkább segítenek megérteni, hogy mi is történt és történik most az ingatlanpiacon.
Az idei év az új lakások éve lesz, hangzik el egyre többször a lakáspiaccal foglalkozó szakértők szájából. A fővárost járva egyre több helyen látunk bekerített területeket, ahol éppen valamelyik beruházó cég dolgozik legújabb lakásfejlesztésének megvalósításán. Még a kevésbé népszerű kerületekben is tucatszámra épülnek a lakások, a kedveltebb kerületekben pedig a következő években több ezer új lakást adhatnak át. Míg a válság évei alatt egy-két nagyobb beruházó jelentette a teljes piacot, addig mára a nagyok mellett ismét feltűntek a kisebb fejlesztők, így egyre nagyobb választékból szemezgethetnek a leendő vásárlók.
Az utóbbi időben a válság éveihez képest bőven ellátták munkával a hazai építőipart a különböző szektorok megrendelői. Az ínséges időkben leépített kapacitásokért most több szektor is versenyez. A 2017 első negyedévéről készített összeállítás szerint 458,4 milliárd forintnyi beruházás indult el az év első három hónapjában, miközben 2016 első negyedévében összegük nem érte el a 230 milliárd forintot sem - derül ki a legfrissebb EBI Építésaktivitási Jelentéséből.
A jelek szerint túl szigorúra és bonyolultra sikeredett a csak bő három hete megszületett, az EU-s projektek költségnövekményét szabályozó kormányrendelet, mert egy pénteki módosítással máris jócskán átírta azt a kormány. Ráadásul a változtatások szokatlanul sürgősen, már pénteken, azaz február 24-én este 9 órától hatályba is léptek.
Miközben tavaly a második negyedévtől lendületesen nőtt az uniós közbeszerzési adatbázisban megjelent hirdetmények száma, aközben télig stagnált a gyanús hirdetmények száma - figyelt fel a Portfolio a 2016-os adatok összegzése során a Red Flags nevű adatbázisban. Ez a furcsa kettősség mindenképpen kedvező folyamat, de fontos tudni, hogy az adatbázis a közbeszerzési piacnak csak az egyik felét mutatja, azaz azt, hogy mi történik az uniós rendszerbe (TED) feltöltött közbeszerzések terén. Utóbbi területen egyébként igen jelentős, 55%-os volumennövekedés történt 2015-höz képest 2016-ban, azaz ahogy felpörögtek idehaza az uniós pályázatok, illetve a költségvetési élénkítés, úgy ugrott meg a TED-en felbukkanó magyar közbeszerzések volumene.
A WING beruházásában megkezdődik a Magyar Telekom Csoport új, 57.000 négyzetméter alapterületű székházának építése - közölte a WING.
Kérdést kapott Lázár János a mai Kormányinfón a Korrupciókutató Központ közelmúltban közzétett, 130 ezer közbeszerzés adatait vizsgáló elemzése kapcsán is, amelyben a kutatók többek között megállapították, hogy azoknál a közbeszerzéseknél, ahol túlárazás fordul elő, ott ez elég durva mértékű, 140-320%-os is lehet. Lázár több szempontból is magyarázta az elemzést, illetve azt is kijelentette: kizárt, hogy nagy világcégek "becsapják" a magyar államot az informatikai közbeszerzéseknél. A Kormányinfón elhangzott összes fontosabb információt az alábbi hírfolyamunkban követjük:
Ezt a Bizottság szóvivője nyilatkozta.
Nincs egyelőre év végi hajrá a forintnál.
Idehaza kis mínuszban zárt a BUX az év utolsó kereskedési napján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megszólalt a nyugati testvér az eldurvuló szlovák-ukrán vitában. Az osztrákok sem aggódnak.
Akár év végi ralinak is beillik, ami kezd kibontakozni.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
